Címlap Szakmai publikációink Őstermelő A szántóföldi növények ápolása
A szántóföldi növények ápolása PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2009. december 16. szerda, 00:00

A  hőmérséklet   emelkedésével  a  szántóföldeken gazdálkodók  megkezdhetik  az  új   vege-tációs  évben  sorra  jelentkező  munkálatok  végzését. A  feladatok  igen  széleskörűek,  ami-be  a  már  elvetett és  kikelt  növények  kezelése, a  szántott  talajokon  történő  vetés előkészítés  és  vetés,  valamint   a  még  szántatlan  területek  megmunkálása  is  beletartozik.

 Kalászosok

  Az  őszi  kalászosok   ápolási  munkái  szinte  az  érésig  elhúzódnak. Ezek  közül  az  első  a  fejtrágyázás. A műtrágyát  akkor  kell  kiszórni, amikor  az  éjszakai  fagyok hatása  a  délelőtti  órákon  még  tart,  mert  a  fagyott  talajon   kisebb  a taposási  kár. Kerülendő  azonban  a  hó-takaróra  való  kiszórás,  mert   olvadáskor  a  hatóanyag  foltosan  le-  és  összemosódhat. A búza termésmennyisége  mindig  arányban  van  a  felvett  nitrogén  mennyiségével, a  talaj  nitrogénszolgáltató  képessége  azonban  nincs  azzal  összhangban. A  búzának  három  nitrogén-érzékeny  fázisa  van :  a  bokrosodás,  a  szárbaszökés  és  a  virágzás. A  vetést megelőző  a-laptrágyaként  a  foszfor-  és  káliumtrágyával  a nitrogénszükségletnek fele,  esetleg kétharmada  kerülhet a talajba  dolgozásra,  és  a  maradékot fejtrágyaként  szükséges  adagolni. A megdőlésre hajlamos fajtáknál tavasszal 50kg/ha, a  nagy  szárszilárdságú  intenzív  fajtáknál  80 kg/ha  hatóanyag  körüli  a  határ,  aminél nem  szabad  többet kijuttatni. A fejtrágya  mennyiségének  meghatározásakor  számításba  kell  venni  az  időjárást is. A csapadékos, enyhe tél növelő, a  száraz hideg  pedig  csökkentő  tényező.  Az  ország  csapadékos vidékein, vagy  öntözött  körülmények  között  három  részletben,  a három  érzékeny  fázisban  kell  a  kiadagolást   végezni. A  szárazság  kétségessé  teszi  a  nitrogénhatást.

A  vetéstől  eddig  eltelt időszak  nem  kedvezett az  őszi  kalászosok  termesztésének. Kevés  a   bokrosodás  stádiumán  átesett,  kellően  megerősödött   vetés.

A  nitrogén  a  legfontosabb  alkotórésze  a  sejtfehérjének,  a  protoplazmának,  a   klorofill-nak, az  enzimeknek,  a  vitamonoknak  és  az  egyéb  szerves  serkentő  anyagoknak. Hiánya  esetén  a  vegetatív  szervek  gyengén  fejlődnek,  a  levelek  halványak, sárgás-zöld  színűek lesznek. Az  egész  növény  kisebb  termetű  marad,  kevesebb  virágot  és  termést  fejleszt,  tenyészideje  megrövidül. A  kényszerérett  termés   mennyiségében  és  minőségében  is  elmarad  az  egyébként  várhatótól.

A  szem   képzéséhez  adott  nitrogént  a gyomirtással  kell   összekapcsolni. Talajon  keresztüli  gyors  hatás  a   nitrát-nitrogéntől   várható,   a  lombtrágyázásra  pedig  a  karbamid   választható.   

A rozs   és  az  őszi  árpa  fejtrágyázása  hasonló  az őszi   búzáéhoz,  a  tavaszi  kalászosok  pedig  nem   is  igénylik,  mert  a  vetés  előtt  talajba  dolgozott  nitrogénmennyiség  elegendő  a  termés  kineveléséhez.

A  kedvezőtlen  szerkezetű,  a  vizet  nehezen  áteresztő  talajokon  tavasszal  foltokban  megáll  a  víz. A csapadékból  akkor  keletkezik   belvíz, ha a talaj nem tudja olyan sebességgel el-nyelni a vizet, ahogyan az rákerül. A talajok vízáteresztésben a viszonylag nagyobb méretű hézagok mennyisége a meghatározó. A talajszelvény  vízvezető képességét mindig a legkevésbé áteresztő réteg tulajdonságai határozzák meg. A beszivágást akadályozhatja  a talaj   vízzel  való telítettsége,  vagy  fagyott  állapota. A talajba be nem szivárgó víz rövid helyszíni tározódás után mozgásba jön és az esés irányába folyik. A mély tereprészeken összegyűlik, vagy jobb esetben  levezető  árokba  kerül. Az összegyülekezés fázisai a következők : tócsák - foltok – foltláncok. A belvíz kialakulásának  jellemző időszaka  a téli  félév. A tél végi - tavaszi belvíz az őszi vetésű és az évelő növényeket  veszélyezteti. Amennyiben  a vízborítás  elhúzódik,   alatta  a  növényzet  megfullad. A vegetációs periódusban  már  a  rövid ideig tartó  belvíz  is komoly  kárt  okoz. Tartós vízbőség hatására  a  talaj  tulajdonságai  kedvezőtlenül  alakulnak :

-         eliszapolódik, szerkezete  leromlik,

-         a  tápanyagok kilúgzódnak,

-         nagyobb a  trágyaszükséglet,

-         akadályozott a  gépi művelés,

-         késedelmes  a kelés,  a termesztett növények kipusztulnak, 

-         fellép  a  víztűrő fajokkal való erős gyomosodás.

A táblákon jelentkező  vízfoltok  levezetésekor  nem  szabad  megfeledkezni  a  meglévő  csa-tornahálózat karbantartásáról  sem.      

Ritkán   elhagyható  művelet  a  kalászosok   vegyszeres  gyomirtása. Mindenképpen  szük-séges  elvégezni,  ha  ritka  az  állomány  és  a  gyomok  száma  magas  / évelő   gyomok  3-5  db/m2,   egyéves   8 – 10  db/m2 /. A  kivitelezés   időpontjának  megválasztását  a  kultúra  fejlődési   fázisa  határozza  meg :  ideális,  amikor   a  gabona   bokrosodása  befejeződött, és  a  növényzet  magassága  25  cm  körüli. A  gyomirtók   bár  kis  mértékben,  de  károsítják   a  búzát,  ezért  is  van  szükség   a  kapcsolt  karbamid  levéltrágyára. A szárba   induló  búza   zavartalan   vízellátást   igényel, de  kritikus  időszak  még  a  kalászolás   és   virágzás   ideje   is.

Tavaszi  vetésűek 

Kapások

Az  elnevezés  - kapások -  a  mezőgazdaság  mai  kemizációs  szintjén  már  nem  tökéletesen állja  meg  a  helyét. A  gyomirtó szerek   használatának   széleskörű  elterjedése  előtt  az  állományokban  végzett kapálással  egy menetben  történt  meg  a  gyommentesítés  és  a  talaj   felső  rétegének  lazítása. Ezeknek  a  növényeknek   a  gyökerei  igénylik  az  átlevegőztetett  talajt,  ezért  a  vegyszeres  gyomirtás  mellett  azt  egyéb  agrotechnikai műveletekkel  kell  biztosítani.  

A  kukorica  termesztésére  a  mély  termőrétegű,  humuszban  és  táplálóanyagban  gazdag, középkötött  vályogtalaj  a  kedvező,  bár  az  országban  mindenütt  termesztik. Nagy  meleg-igénye  nagy  vízigénnyel  párosul. Termésátlag  ingadozásának  egyik  fő   oka   a   szárazság. Öntözéssel   emelkednek  a  terméseredmények  és  kiegyenlítettebbek  is  lesznek,  azonban   csak  intenzív   körülmények  között  gazdaságos, ahol  a  talaj  jó  termőerőben  van,  megfelelő szintű  a  trágyázás  és  a  gyommentesség  is  biztosított.

A  cukorrépa  még  kukoricánál  is  jobb  talajt  igényel,  hogy  a  répatest  mélyre  hatoljon,

nagyra  és  szabályos  alakúra  fejlődhessen. Ezért  a  mészben  szegény,  savanyú,  hideg,  nedves,  humuszszegény  talajon  nem  szabad  cukorrépát  termeszteni. A  savanyú  talajokon  a  meszezést  jobb  terméssel  hálálja  meg.

A  napraforgó  mindenütt  termeszthető,  ahol  a  középérésű  kukorica   beérik. Élelmes  növény,  így  a  sovány  homokon   és  a   szelíd  sziken  is  megterem. Az  előveteményre  nem  igényes,  savanyú  talajon  a  betegségekre  azonban   fokozottan  érzékennyé   válik. Kiváló gyomelnyomó,  hatalmas   levelei  a  talajt  jól  árnyékolják.,  azonban   kiterjedt  gyökérrend-szere  a  talajt  erősen  kiszárítja.    

A  burgonya  a  szántóföldi  növények  között  fontos  szerepet  játszik,  vetésterülete  azonban  nem  nagy,  és  szinte  tájkörzetekre  összpontosul. A  laza  homoktalajok  növényének  tartják,  bár  nagy  termést  tápanyagban  gazdag  jó  vízgazdálkodású  talajon   ad. A  talaj kémhatására  nem  kényes.

A  dohány  termelésére a  homokos-vályog   vagy   vályogtalajok   a   legalkalmasabbak,   mert   a   laza  vízáteresztő,  légjáratos,  nem  cserepesedő, mélyrétegű   talajban   fejlődik   a   legjob-ban,  és  minősége  is  itt lesz a legjobb. A gyengén   lúgos   és   gyengén   savanyú   talajokat   kedveli, pH igénye 5.5 -7.5 közötti. Gyökerei  a  mélyebb  talajrétegekbe  is  lehatolnak,   ezért  termesztésekor  az altalaj  minősége  is   fontos   tényező  és  a   talajvíznek   legalább 1.5 - 2 .0  méter  mélyen  kell   lennie.

A  növényi  sorrend  megválasztásánál  ügyelni  kell  az  azonos  kultúra  visszavetésének   időbeli  megválasztására. Az  általánosan  termesztett kultúráknál az  alábbiak  szerint  kell eljárni:

-  a  búza  korán  letakaruló  elővetemény után  eredményes. Monokultúrája  rövid  távon  nem kedvezőtlen,  de  fokozott  a műtrágyaigénye  és  nagyobb  növényvédelmi  

   fegyelmet  igényel.

-   a  kukorica  önmaga  után is  vethető,  ha  trágyázási  és  a  növényvédelmi  igényei  ki  vannak  elégítve.

-  napraforgót   ismételni  minimum  4  év  kihagyás  után  lehetséges.

-  a  burgonya  bírja  a  monokultúrát,  bár  megnő  kártevőinek  és  kórokozóinak  előfordu-lása.

-  cukorrépa  önmaga  után   nem  kerülhet,  ajánlott  a  négy  éven  túli  forgás.

-  a  dohány  vetésforgója  laza  talajon   három  szakaszos  lehet, kerülni  kell  azonban   a  burgonyával  való  helycserét.

 Egyéb  tavaszi  vetésű  növények

A  pillangósvirágúakat  magjukért  vagy  szálas  takarmányként  termesztjük. Tápanyag után-pótlásuk  során   figyelembe  kell  venni,  hogy  gyökerükön  szimbiózisban  élő  nitrogénkötők  élnek  és  a  túlzott  nitrogénadagolás  ezért  rontja   nitrogénforgalmukat.

Az  olajrepce  termesztés  jelentősége  az  utóbbi   időben  ismét  növekszik. Területegységen-ként  a  legtöbb  olajat  adó  növény,  kevés  a  kézierő  szükséglete,  kiváló  az  elővetemény-hatása. Termesztése  a  hazai  kontinentális  jellegű  időjárás  szeszélyessége  folytán   azonban  igen  kockázatos. A  most múlt  télihez  hasonló  hómentes,  erős  fagyokkal,  enyhe  periódusokkal  váltakozó  időjárás  az  állomány  olyan  mértékű  kiritkulásához  vezet,  hogy  tavasszal  ki  kell  szántani.     

A  kertészeti   zöldségfélék   nagy   termelési   értékű   növények. Közöttük   igen   eltérő   igényű  és  tenyészidejű  növényfajok,  illetve  a  fajon   belül    eltérő   fajták   vannak.   Termesztésüknél   a   termelés   érdekében   alkalmazott   pótlólagos   ráfordítások   gazdaságosan   érvényesülnek. Az  öntözés    költsége  az   összes   ráfordítás   10 – 15 %-a,   hatására   azonban   a   termésben   és   annak   értékében   ennél   lényegesen   nagyobb   eredményt   ad.

Tápanyag utánpótlás

A  növények   tápanyag-utánpótlása   a  számtalan  befolyásoló  tényező  miatt  bonyolult  fel-adat. Az   adag  nagyságának  meghatározásánál   figyelembe  kell  venni  a  talaj  típusát,  táp-anyag ellátottságát,  a  termesztendő  növény  igényét  és  az  alkalmazott   talajművelési  rend-szert  is.

Mindenkor   a  növény  -  tápanyag -  talaj   kölcsönhatás   érvényesül.

A  trágyák  mennyiségének  és  minőségének  megválasztásánál  segítséget  nyújtanak  a  talaj-vizsgálatok.

A  trágyázás   során  a  talajt  gazdagítjuk   a  kultúrnövények  növekedéséhez  és  fejlődéséhez  szükséges  tápanyagokkal, az  elérhető  termés  érdekében. Tágabb  értelemben  trágyák  mind-azok  az  anyagok,   amelyekkel  a  talaj  termékenysége  növelhető. A  gyakorlatban   a  három  makroelem  

-   a  nitrogén   N,

-   a  foszfor  P2O5,

-  és  a  kálium    K2O

pótlása  az  általános.  Ezek  közül  a  foszfor-  és  kálium   teljes  mennyiségének  kijuttatását   már  a  vetést  megelőzően  el  kell  végezni. A  nagyobb  kolloidtartalmú  talajon   akár  teljes  mennyiséget   az  őszi  szántással  kell   a  talajba  dolgozni. A  kisebb  kolloid  tartalmú – homok -  fizikai  féleségű  talajokon  elég  a  vetőágy  előkészítéséhez  kapcsolni.  Amennyiben   megoldható  azonban,  igen  kedvező hatást  mutat  a  foszforral  való  sortrágyázás. A  foszfor  segíti  a  gyökerezést,  és  a  mag,  vagy  palánta  gyökere  mellé   juttatva  azonnal  a  növény  rendelkezésére  áll. A  nitrogénnel  való   sortrágyázás  a  gyakorlatban  kedvezőtlenebbnek  mutatkozik  a   foszforénál. Ennek  oka  a  só hatásban   keresendő :  a  nitrogén  a  talajnedvességben  gyorsan  oldódik,  koncentrációja   káros  mértékben  megnő,  a  magas  sótartalom  pedig  gyökérfejlődést  akadályozó  tényező.      

A  nitrogénműtrágyák  hatása   minden  kultúrában  egyszerűen  megállapítható :  a  növényzet  küllemén   szemmel  is  észrevehető. Minden  műtrágyaformája   jól  oldódik  vízben,  ezért  a  talajban  nem  tartalékolható. Kijuttatását  a  vetés  előttre  kell  koncentrálni,  az  egyes   kul-túráknál  - kalászos,  kukorica,  zöldségfélék -  a   szükséges  mennyiség  felét – harmadát  fej-trágyáként  kell  adagolni.

Növényzettel  nem   fedett  talajon   nitrogéntrágyázás  nem  végezhető!

A   műtrágyázás  során   elkövetett  leggyakoribb  hiba  az  alábbiak   közül  valamelyik :

-   túl  kevés,  és   ezért  hatástalan  a  mennyiség,

-   az  időben  késői  vagy  korai  kiadagolás,

-   nem  megfelelő   helyre - mélységbe  dolgozás,

-   a  növény  számára   kedvezőtlen   N  :  P2O5  :   K2O   arány,

-   egyenetlen – foltos  kiszórás. Oka  lehet   a  rosszul  adagolható   műtrágya / pl. összecso-mósodott /,  a  hótakaróra  történt  kiszórás,  vagy  a  terület  simítózása   csomókba   húzhatja  a  műtrágyával  dús  talajt. 

Gyomosodás  elleni  védekezés

A  szántóföldön  gyom  minden  olyan  növény, amely  nem  vetéssel  kerül  a  kultúrába,  hasznot  nem  hoz,  sőt  káros,  mert   helyet   foglal  és  használja  a  kultúrnövény  tápanyag-  és  vízkészletét. A  legtöbb  gyomnövény  kozmopolita,  kiválóan  alkalmazkodik   a  különböző  természeti  és  termesztési  viszonyokhoz. Általában  magról  szaporodnak,  bár  nem  elhanyagolható  a  vegetatív  szaporodásúak  száma  sem. A  legnagyobb  természetes gyomosító  té-nyező   a  szél  és  a  víz, de  szerepet  játszanak  a  terjesztésben   az  állatok  és  az  ember  is.

A kultúrnövények  és  a  gyomok  állandó  harcban  vannak  egymással. A  termesztési  műve-letek  jelentős  része  a   gyomok  ellen  irányul. A  célzott  többszöri  talajművelés  és növényápolás   lényegesen  növeli   a  termelési  költségeket.

Az   FVM   4/2004./I. 13. /  rendeletének   1.  számú  melléklete   a  „ Helyes  Mezőgazdasági   és  Környezeti  Állapot ”   biztosításának  előírásaiban  fel hív gyommentesítésre.  „ A  művelés  minimális  szintje :  szántóterületek  művelésben  tartása,  gyommentes  állapot  biztosítása."

 

Leviczkyné   Dobi   Mária

agrokémikus  agrármérnök,

környezetgazdálkodási  szakmérnök                                   

       

 

Módosítás dátuma: 2009. december 16. szerda, 12:05
 
Hirdetés
Copyright © 2019 AM admin. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Naptár

2019. november 15., péntek Ma Albert és Lipót, holnap Ödön ünnepli névnapját.

Szavazások

Szokott-e webáruházban vásárolni ?
 

Ki olvas minket ?

Oldalainkat 36 vendég böngészi

Hirdetés

Kiemelt weblapok:

Véletlen képek