Címlap Szakmai publikációink Értékálló Aranykorona A burgonya tápanyag utánpótlása
A burgonya tápanyag utánpótlása PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2008. augusztus 09. szombat, 08:33

 

 A  burgonya  a  mérsékelt  égövön  fontos  népélelmezési  termék,  hazánk  lakossága  is  nagy  mennyiségben  fogyasztja. Szerepe  van   a  szántóföldi  termesztésbe  vont  növényeink  között,  bár  vetésterülete  soha  nem  volt  nagy,  és  napjainkban  további  csökkenést  mutat,  pedig  termesztési  adottságaink  jók  és  célszerű  lenne  a  keresleti  igény  kielégítésében  önellátónak  lennünk.

A  burgonya  az  erősen  kötött,  nedves,  szikes  és  futóhomok  talajok  kivételével  minden  talajon  termeszthető,  nagy  termés  azonban  csak  a  laza  és  középkötött  tápanyagban  gazdag  és  jó  vízgazdálkodású  talajokon  várható. A  kémhatásra  nem  igényes,  a  gyengés  savanyú  vagy  a  gyengén  lúgos  talajokon  egyaránt  megterem. A  mérsékelten  meleg,  csapadékos    és  párás  nem  túlságosan  száraz  éghajlatot  kedveli. Termesztését  a  hőmérsékleti  szélsőségek   behatárolják,  mert  a  túl  alacsonyon  a  lombozat  károsodik,  a  magason  pedig  a  gumóképződés  gátolt. A  veteményeskertek  nagy  részében  helyet  kap  a  burgonya,  a  nagyüzemi  vetésterület  megoszlása  azonban  az  országban  nem  egyenletes,  a  talajtani  és  éghajlati  adottságok  alapján  termőtájakon  összpontosul. A  legnagyobb  termőfelület  az  ország  ÉK-i  részén  főként  Szabolcs-Szatmár-Bereg  megyében  található,  amihez  kisebb  volumennel  Borsod-Abaúj-Zemplén  és  Hajdú-Bihar  megyék  csatlakoznak. A  másik  két  termőtáj  Nyugat-Dunántúl  Somogy  és  Zala  megyékkel,  valamint  a  Duna-Tisza  köze  Bács-Kiskun  és  Pest  megyékkel.  Kifejezetten  vízigényes  növény,  ezért  az  öntözési  lehetőség    kiépítésével  a  klasszikus  termesztő  körzetek  is  változnak.

Az  eredményes  burgonyatermesztést  a  jó  minőségű  szaporítóanyag,  nagy  termésmennyiség,    kiváló  beltartalmi  paraméterek  és  tárolhatóság  határozza  meg,  amihez  az  alábbiak  szükségesek :  -    megfelelő  szerkezetű  termőtalaj,

-         kellő  időben  betakarításra  kerülő  elővetemény,

-         jó  talaj-előkészítés  a  tápanyagok  nagy  részének  bedolgozásával,

-         kedvező  időpontú  vetőgumó  ültetés,

-         okszerű  növényvédelem.

A  burgonya  a  nagy  tápanyagigényű  növények  csoportjába  tartozik. A  vetéstervbe  célszerű  istállótrágyázott  kapásként,  vagy  zöldtrágya  elővetemény  után  beiktatni,  a  tápanyagigény  azonban  műtrágyával  is  kielégíthető.     

 

A  burgonya  tápanyagigénye  1  t  gumóterméshez :

tápelem

N-itrogén

P2O5-foszfor

K2O-kálium

CaO-mész

MgO-magn.

hatóanyag  kg/t

5

2

9

3

1

 

A  fontos  tápelemek-  és  azok  felvételi  üteme  a  következő :

- Nitrogén :  az  intenzív  növekedésben  megfelelő  nitrogén  adaggal  ellátott  növények  ellenálló,  erős  lombozatot  fejlesztenek,  és  később  nagyszámú  gumó  kötésére  és  nevelésére  alkalmasak. Növekszik  a  gumó  fehérjetartalma,  miközben  csökken  a  keményítő  aránya. Az  alacsony  humusztartalmú  laza  talajokon  mindig  több  nitrogént  kell  kiadagolni  és  azt  többszöri  megosztásban.   

-  Foszfor :  növeli  a  burgonyacsírák  életképességét  és  a  gyökérképződést. A  talaj  jó  foszforellátottsága  esetén  kiváló  a  növényeknek  a  betegségekkel  szembeni  ellenállósága.

-  Kálium :  felvétele  a  gumókötés  után  döntő  jelentőségű. Javítja  a  növény  vízgazdálkodását,  erősödik  a  mechanikai  sérülésekkel  szembeni  ellenállóság  és  csökken  a  tárolási  veszteség. A  káliummal  jól  ellátott  növények  ellenállóak  a  szélsőséges  időjárási  viszonyokkal  szemben,  fagyérzékenységük  kisebb,  jobban  tűrik  a  szárazságot,  az  állományban  a  vízhiány  tünetei  is  később  jelentkeznek. Káliumhiányban  a  burgonya  levelei  lehullanak,  sőt  szára  a  vegetációban  idő  előtt  elhal,  és  a  visszaáramló  asszimilátumok  hiányában  megszűnik  a  szárazanyag  beépülése  a  gumóba. Ugyanakkor  a  kedvezőtlen  C-vitamin  szint  miatt  sütés  vagy  főzés  közben  a  gumó  elszíneződik.

Magnézium :  javítja  a  gumó  beltartalmi  paramétereit,  így  emeli  a  keményítő-tartalmat,  valamint  általa  növekszik  a  termésmennyiség  is.

 

A  burgonya  trágyázásában  az  őszi  vagy  tavaszi  alaptrágyázás  a  meghatározó,  de  ezen  kívül  szükség  van  fejtrágyázásra,  valamint  levéltrágyázásra  és  lehetséges  tápoldatozás  is.

Az  őszi  szántás  a  tavaszi  vetésű  növények  alá  végzett  legfontosabb  talajművelési  eljárás. Átlagos  talajadottságok  között  a  burgonya  az  őszi  szántást  kívánja,  amivel  egy  menetben  az  almostrágya  és  a  foszfor-  és  kálium  műtrágya  szükséglet  is  bedolgozható. Így  tavaszra  tápanyaggal  kellően  feltöltött  és  lazított  lesz  a  vetőágy,  ami  a  téli  csapadékot  is  magában  tartja. Az  ősszel  szántott   talajokon  tavasszal  korábban  lehet  megkezdeni  az  ültetést  és  vetést,  ezért  az  őszi  betakarítási  munkákat  követően  el  kell  érni,  hogy  szántatlan  terület  ne  maradjon  az  egész gazdaságban. Mentesülhet  az  őszi  szántás  alól  néhány  talajtípus,  így  burgonyánál  az  igen  laza  homokok. A  tavaszi  szántás   hátránya,  hogy  mélységének  centiméterére  1-1  mm  csapadék  elvesztése  számítható,  és  ez  az  utóbbi  időben  megélt  száraz  évek  vegetációjában  öntözéssel  is  nehezen  pótolható.

A  burgonya  a  klórra  igen  érzékeny,  tavaszi  alaptrágyázásra  tehát  csak  a  káliumszulfát  műtrágya  a  megfelelő. A  klór  ugyanis  terméscsökkenést  és  mindenkor  a  gumó  minőségének  romlását  okozza. Az  ősszel  kiadott  klór  a  csapadékkal  a  talaj  mélyebb  rétegeibe  mosódik,  ahonnan  a  vegetációban  a  gyökérzet  már  nem  szállítja  a  növénybe,  tehát  nem  károsíthat. A  burgonya  a  talajban  lévő  foszfátkészletet  jól  hasznosítja,  de  a  terméssel  kivonásra  kerülő mennyiséget  mindenkor  célszerű  kiadagolni. 

Környezetvédelmi  okokból  az  almos-trágyán  túl  nem  adható  a  burgonya  alá  ősszel  nitrogén-műtrágya,  a  szükségletet  csak  tavasszal  a  vetőágyba  lehet  bedolgozni. Öntözött  körülmények  között  azonban  a  burgonya  fejtrágyázást  igényel,  ami  akár  a  számított  nitrogénmennyiség  50  %-a  is  lehet. 

A  növényvédelmi  kezelésekhez  levéltrágyák  kapcsolhatók. Az  intenzív  növekedés  idején  nitrogén  túlsúlyos  formulával  kell  kezdeni,  majd  a  virágzástól  7-10  naponként  kálium  túlsúlyossal  szükséges  folytatni. A  tápoldatozás  is  hasonló  minőségű  tápanyagokkal  végezhető,  a  koncentráció  0.1  %-os  lehet.     

 

Leviczkyné  Dobi  Mária

talajtani  és   környezetvédelmi   szakértő

 

 

Módosítás dátuma: 2009. december 16. szerda, 13:28
 
Hirdetés
Copyright © 2019 AM admin. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Naptár

2019. november 15., péntek Ma Albert és Lipót, holnap Ödön ünnepli névnapját.

Szavazások

Szokott-e webáruházban vásárolni ?
 

Ki olvas minket ?

Oldalainkat 33 vendég böngészi

Hirdetés

Kiemelt weblapok:

Véletlen képek