Címlap Szakmai publikációink Őstermelő A gazdasági növények táplálása
A gazdasági növények táplálása PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2009. december 16. szerda, 00:00

A  gazdálkodók  területeik  megművelése  során  a  legkedvezőbb  mennyiségű  és  minőségű  termés  elérésére  törekednek. A  siker  a  termelt  növények  növekedésétől   függ. A növekedéshez  és  a  fejlődéshez  vízre  és  tápelemekre  van  szükség. A  táplálkozásban  elvileg  a  növény  minden  szerve  részt  vesz,  gyakorlatilag  azonban  a  levelek  és  a  gyökerek  szerepe  alapvető  jelentőségű.

A  talajok  kémiai  elemzésével  és  a  növényvizsgálatokból  levonható  következtetések  szerint  a  talajban kb. 20  elem  található  meg. Ez  azonban  még  nem  bizonyítja  a    nélkülözhetetlenséget,  mert  a  növények  megkülönböztetés  nélkül  veszik  fel  azokat. A  nélkülözhetetlenség  bizonyítékai  az  alábbiak :

1.  az  elem  hiánya   képtelenné  teszi  a  növényt  a  teljes  életre,

2.  megmutatkozó  hiánytünet  az  adott  elem  pótlásával  megszüntethető,

3.  az  elem  közvetlenül  részt  vesz  a  növény  táplálásában.

A  tápanyagok    forrása  a  talaj,  és  a talajnak  a  termesztés  szempontjából  a  legfontosabb tulajdonsága  a  termékenység. Egy  talaj  akkor  termékeny,  ha  a  termesztett növénye-ket  életük  egész  folyamán  a  legkedvezőbb  mértékben  képes  ellátni  vízzel,  levegővel  és  tápanyagokkal. A  növények  tápanyaggal  való  ellátottsága  a  talaj  összes  tápanyagkészletével  nem  jellemezhető,  mert  a  felvehető  rész  a  talaj  összes  tápanyagkészleténél  mindíg  kisebb. A  talajvizsgálatok  célirányosan  csak  a  könnyen  felvehető  hányadot  mutatják. Az  adott  időszakban  a  talajból  felvehető  állapotú  tápanyagmennyiség  az  aktuális  tápanyag-szolgáltató  képesség,  a  potenciális  tápanyagszolgáltató  képesség  pedig  az  adott  időben   ugyan  még  nem  áll  rendelkezésre  felvehető  formában,  de  azzá  válhat. Az  egyes  talajok  a  növényi  tápanyagokat  különböző  mennyiségben  tartalmazzák,  így  a  kötött  talajokban  több  a  tápanyag,   mint  a  könnyebb  fizikai  féleségűekben,  főként  ha  azok  még  savanyú-ak  is.  

A  termesztéssel  a  talaj  hasznosítható  tápanyagtartalma  folyamatosan  csökken : a  növények  által  kivont  és  a  termésekkel  elszállított  anyagokat  a  tarlón  visszamaradó szár-  és  gyökérmaradványok  nem  képesesek pótolni,  és  pótlás  nélkül  pedig  elkerülhetetlen  lenne  a  terméscsökkenés. A  talajok  tápanyagokkal trágyázás  útján  gazdagíthatók. Tágabb  értelemben  trágya  mindazon  anyag,  amellyel  a  talaj  termékenysége  növelhető. Szűkebb  értelmezésben  azonban  csak  azok  az  anyagok  trágyák,  amelyek  a  növényt  és  a  vele  együttélő  mikroorganizmusokat  táplálják.

A  termelési  egységekben,  az  egy-egy  gazdálkodó  által  művelésbe  vont  területen  mindíg  egyedileg  kell  egyensúlyba  hozni  a  talajerő igénybevételét  a  talajerő  felépítésével. Soha  nem  szabad  egyes  táplálóanyagokból  túl  sokat  adni,  másokból  pedig  keveset,  mert  az  nemcsak  pazarlás,  hanem  ártalmas  is :  a  tápanyagharmónia  megteremtése  a  leghatéko-nyabb  feltétele  a  termésbiztonságnak  és  a  gazdaságos  termesztésnek. A  trágyázás  döntő-en  hat  a  termésre  / akár  50  %-ban /.

A  napi  gyakorlatban  szerves-  és  műtrágyázás  útján  az  alábbi  elemek  pótlása   általános :

1.  a  nitrogén,  a  minden  szerves  életben  nélkülözhetelen  sejtfehérjéknek  az  építőköve. A  talajok  nitrogéntartalma  korlátozott,  ezért  a  növények  hiányt  szenvednek  belőle. A  gyökerek  nitrát-  és  ammónium-ionok  alakjában  veszik  fel.

2.  a  foszfor  az  anyagcserét  lebonyolító  enzimek  alkotórésze,  a  fehérjék  és  a  mag  kép-ződésében  nélkülözhetetlen. A  gyökerek  foszforsavként  veszik  fel.

3.  a  kálium  kedvező  hatással  van  a  növények  vízgazdálkodására. A  káliumban  gazdag  talajon  fejlődött  növényeknek   az  ellenállóképessége  jobb  a  faggyal  és  a  gombabetegsé-gekkel  szemben. A  felvétel  ionos  alakban  történik.  

4. a  kalciumra  minden  magasabb  rendű  növénynek  szüksége  van. A  növények  ionként  veszik  fel. A kalciumpótlás  kémiai  talajjavításként  meszezéssel   történik,  ez  mára  kezd  általánossá  válni. 

A  fentiek természetesen  nem  jelentik  azt,  hogy  más  elemek  / magnézium-Mg,  cink-Zn,  kén-S,  stb. /  pótlására  egyáltalán  nincs  szükség. 

A  szervestrágyázás  közvetlen  táplálóanyag-szolgáltatásán  túl  gyarapítja  a  talaj  szervesa-nyagtartalmát,  segíti  a  talajbaktériumok  élettevékenységét  és  a  nyers  táplálóanyagok  fel-táródását. A  műtrágyázás  /  =  ásványi  trágyázás /  célja  elsősorban  a  hiányzó  tápanyagok  közvetlen  pótlása. Hazánkban  az  állatállomány  csökkenésével  a  rendelkezésre  álló  szer-vestrágyamennyiség  nagyon  lecsökkent. A  felhasználásra  kerülő  műtrágyaféleség  megvá-lasztásánál  irányadó,  hogy  :

-   a  nitrogénműtrágyákban  lévő  hatóanyag  a  talajnedvességben  jól  oldódik,  ezért  a  ki-juttatást  lehetőleg  többszöri  megosztásban  a  növényi  felvétel  üteméhez  kell  igazítani. Minél  lazább  a  talaj,  és  minél  csapadékosabb  az  éghajlat,  annál  fontosabb  a  nitrogén  szerves  kötésbe  juttatása,  mert  azzal  megakadályozható  a  kiadagolt  nitrogén-műtrágya  kimosódása. Az  őszi  vetésű  növények,  a  tavaszi  takarmány-  és  zöldségnövények,  valamint  a  kapások  kifejezetten  nitrogénigényesek.

-  a  klasszikus  foszfor-  és  káliumtrágyák  főként  alaptrágyaként  adagolandók. A  talajból  nem,  vagy  csak  nehezen  mosódnak  ki,  azon  a  helyen  maradnak,  ahová  bedolgozásra  kerültek. A  foszfor  legjobb  hasznosítói  a  pillangósok,  a  takarmánynövények,  a  gyökgu-mósok,  a  kalászosok  közül  a  búza,  valamint  a  repce. Káliumtrágyákra  elsősorban  a  homok-  és  láptalajokon  van  szükség,  a  növények  közül  a  gyökgumósok  és  az  olajos növények  igénylik. A  kálium  javítja  a  sörárpa  és  a  dohány  minőségét.           

A  technikai  fejlődés  a  műtrágyaiparban  is  jelentkezik :  mára  beszerezhető  és  a  köztermesztésben  is  használatos  a  könnyen  oldható  foszfor-  és  káliumtrágyák. 

Frissen  trágyázott  területen  célszerű  a  trágyákat  jobban  hasznosító  növényfajokat  és  -fajtákat  bevonni  a  termesztésbe.  Az  eredményességet  az  egyéb  agrotechnikai  eljárások  kedvező  megválasztása  is  segíti. Figyelembe  kell  venni  a  talajt  és  annak  állapotát,  az  időjárást,  az  előveteményt,  valamint  a  termesztendő  növény  igényeit. A  trágyaszerek  használatával  egyidőben  megváltoznak  a  talaj  egyéb  tulajdonságai  is,  így   pl.  a  kémhatás,  az adszorpciós-  és  oldékonysági  viszonyok,  stb.  A  táplálóanyagfelvételt  mindig  a  legkisebb  mennyiségben  rendelkezésre  álló  tápanyag  korlátozza,  ezért  azt  kell  elsősorban  pótolni  és  olyan  arányban,  hogy  a  trágyázott  növény  képes  legyen  hasznosítani. Nagyobb  termés  eléréséhez  mindig  nagyobb  ráfordításra  van  szükség. A  trágyahatást  mindig  hosszabb  időszakot,  több  évet  tekintve  lehet  és  szabad  csak  megítélni. A  trágyázás  során  az  alábbiak  a  leggyakrabban  elkövetett  hibák :

-          túl  kevés  és / vagy  túl  sok  hatóanyag  használata /  az  előbbi  az  általános ! /  ,

-          a  növény  által  igényelt  tápelemarány  figyelmen  kívül  hagyása,

-          talajkémiai  viszonyok,

-          nem  kellő  időben  / korán / későn /  való  kiszórás,

-          egyenetlen  szóráskép,

-          nem  megfelelő  mélységbe  való  bedolgozás.

A  kalászosok  tavaszi  fejtrágyázását  sokan  elsietik :  már  a   hótakaróra  kiszórják  a  trágyát. Olvadáskor  a  hatóanyag  lemosódik  a  tábláról,  sőt  a  mélyebb foltokban  össze  is  gyülekezik. A  túlzottan  nagy  koncetráció  miatt  ott  a  növényzet  kipusztul,  az  egyéb  területrészek  pedig  tápanyag  nélkül  maradnak. Az  idei  belvízzel  terhelt  tavaszon  a  fejtrágyázás  fokozott  figyelmet  kíván, a    termés  érdekében  a  gazdáknak  a  vegetáció  indulásával  az  első  tervezett határbeli  munka  a  táblák  belvíztelenítése  legyen.

A  növények  makroelemekkel  való    tápanyagellátottságát  mindig  a  talajon  keresztül  kell  megvalósítani. Lombtrágyákkal  a  levélfelület  kialakulását  követően  és  csak  az  át-menetileg  és speciálisan / pl.  szárazság  idején,  túl  alacsony  mikroelemszintnél /  jelentkező  hiány  pótolható.

A  környezet  védelmére   a  mezőgazdasági  munkálatokat  összhangban  kell  tartani  a  ter-mészeti  rendszerek  működésével,  a  cél  a  kevésbé  szennyező,  kisebb  környezeti  kárt okozó  gazdálkodás  megvalósítása. Fenntartható  mezőgazdasági  termelés  csak    mezőgaz-dasági  gyakorlattal,  környezetkímélő  módon  végezhető. A  működtetés  szabályozását  a  gazdálkodókra  egységesen  vonatkozó  „Helyes gazdálkodási gyakorlat” / HGGY / követelmény rendszere  tartalmazza.

 

Leviczkyné  Dobi  Mária

talajtani  és  környezetvédelmi  szakértő     

                                                                  

                                                                                

 

Módosítás dátuma: 2009. december 16. szerda, 11:52
 
Hirdetés
Copyright © 2019 AM admin. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Naptár

2019. november 15., péntek Ma Albert és Lipót, holnap Ödön ünnepli névnapját.

Szavazások

Szokott-e webáruházban vásárolni ?
 

Ki olvas minket ?

Oldalainkat 25 vendég böngészi

Hirdetés

Kiemelt weblapok:

Véletlen képek