Fejtrágyázás PDF Nyomtatás E-mail

 

A gabonafélék  nemcsak  Magyarországon,  hanem  világviszonylatban  is  a legnagyobb területet elfoglaló szántóföldi  növények. Széleskörű  elterjedésüket  termésük   sokirányú  hasznosíthatósága  segíti,  valamint az,  hogy   az  eltérő  éghajlati  és talajviszonyokhoz  jól   alkalmazkodnak. Hazánkban  évente  általában  a  művelésbe  vont területek  60 %-án ter-mesztenek gabonaféléket,  aminek  40 %-a  kenyérgabona,  60 %-a pedig takarmánygabona.  A fontossági  sorrendet  a  búza vezeti. A  határt  járva  úgy  tűnik,  hogy  megyénkben  az  elmúlt  ősszel  a  szokásosnál  viszonylag  kisebb  területre  vetettek  a  gazdák  kalászosokat,  növekedett  viszont  a  repce  részaránya, bár  a  káposztarepcének  érzékenysége  miatt  csak  az  időjárási  szélsőségektől  mentes  termőhelyen  van  létjogosultsága.

A  múlófélben  lévő  tél  a  hosszú  igen  hideg  és  hómentes  periódusok  miatt  kevésbé  volt  kedvező  termesztésükhöz,  kevés  állománynak  sikerült a  tél  beálltára  kellően  megerősöd-nie. Sok  területet  jelenleg  a  belvíz  is  veszélyezteti. A tartós  vízbőség hatására  kedvezőt-len  változások  történnek  a  talajban :

-          eliszapolódás, szerkezet leromlás,

-          tápanyagok kilúgzódása,

-          nagyobb trágyaszükséglet,

-          akadályozott gépi művelés,

-          a kelés késedelme,  a termesztett növények kipusztulása, 

-          víztűrő fajokkal való erős gyomosodás.

A    termés  érdekében  a  gazdáknak  a  tavasz  indulásával  az  első  tervezett határbeli  munka  a  táblák  szükséges  belvíztelenítése  mellett  a  fejtrágyázás  legyen.

A búza  élete folyamán  bőséges tápanyagellátást kíván: sok vizet és könnyen  felvehető táp-lálóanyagot. Az egyes tápelemek felvételének  üteme  a  vetéstől  a  betakarításig  eltérő. A foszfor- és káliumfelvétel  a  szárazanyag-termelés  /a szárba  szökés/  idején  a  legnagyobb,  a  nitrogénfelvétel pedig  a csírázástól  a  magképzésig  folyamatosan  tart. Mikorra  a  fosz-for- és káliumfelvétel  már  teljesen  lezajlott,  a  nitrogén  felvételének  negyede  még  hátra  van. A köztermesztésben  lévő nagy  termőképességű  búzák  ásványianyagszükségletét a talaj természetes tápanyagszolgáltató képessége nem  képes  fedezni, ezért trágyázással kell kiegészíteni azt. A termeléshez szükséges műtrágyadagok nagyságát  talajvizsgálatok és  a tervezett termés alapján  kell meghatározni. A  búza  termésmennyisége   szántóföldi  ter-mőhelyeinken  üzemi  körülmények  között  2.5 – 7.0  t/ha  között  ingadozik.

 

1 t/ha  szem és a hozzátartozó szalma  a következő tápanyagokat vonja ki  a  talajból  :                         

nitrogén   / N  /           27   kg          

mész  / CaO /              6  kg

foszfor / P2O5 /         11   kg          

magnézium / MgO /     2  kg

 kálium  / K 2O /         18   kg

 

 

A termés  nagysága  mindig  arányban  van  a  felvett nitrogén  mennyiségével, a táp-anyagok  közül tehát  a  nitrogénre  reagál   a  legnagyobb  mértékben. A  talaj  nitrogénszolgáltatása  nincs  összhangban  a  növény  nitrogénigényével.  A jelenlegi  termelési  szinten  a  búza  élete  során   akár 100 kg/ha   mennyiséget  meghaladó  nitrogén  hatóanyag  felhasználását  igényelheti.  A  nitrogéntrágyázás  során három érzékeny fázis  különböztethető meg :

      -     a   bokrosodás,

-          a   szárbaszökés

-          a   virágzás.

A vetést megelőző alaptrágyaként a foszfor- és káliumtrágyával a nitrogén- szükségletnek  fele, kétharmada kerülhet a talajba  bedolgozásra  és  a  kiegészítéseként fejtrágyaként  kell adagolni. A fejtrágya  mennyiségének  meghatározásakor  azonban  számításba  kell  venni  az  időjárást is. A  csapadékos, enyhe tél növeli,  a  száraz hideg  pedig  csökkenti  az  adag  nagy-ságát. A megdőlésre hajlamos fajtáknál tavasszal 50kg/ha, a nagy  szárszilárdságú  intenzív fajtáknál 80 kg/ha hatóanyag  a  felső  határ,  aminél többet nem  szabad  kijuttatni. Csapadékos éghajlatú területen, vagy öntözött körülmények  között három  részletben  ajánlott  a  kiadagolást  elvégezni  a  nitrogénigényes  időszakokban : a  bokrosodás kezdetén,   a  szárbaszökéskor  és  virágzásban. Szárazságra hajló tájainkon a második-harmadik  fejtrágya  adag hatását már  kétségessé teszi  a   szárazság. Akik  gépiesen  csak  egyszeri  fejtrágyázást  végeznek,   mindig  üzemszervezési   okokra  hivatkoznak.     

A rozs   és  az  őszi árpa fejtrágyázása nagyon hasonló az őszi búzáéhoz,  a tavaszi kalászosok  pedig  egyáltalán  nem  igényelnek  fejtrágyát.  

A  repce  kifejezetten  tápanyagigényes  növény. Az  alaptrágyán  túl  a  fennmaradó  nitrogént  tavasszal  lehetőleg  két  részletben  kell  kijuttatni :  az  elsőt  a  vegetáció  megindulását  követően,  a  másodikat  pedig  zöldbimbós  állapotban.

Fejtrágyaként a gyorsabb hatás céljából nitrát-nitrogént  ajánlott  kiadagolni, lombtrágyázásra  pedig  a  karbamidot  kell választani.   


 Leviczkyné   Dobi   Mária

 talajtani  és  környezetvédelmi  szakértő                                      

 

 

 
Hirdetés
Copyright © 2019 AM admin. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
 

Naptár

2019. november 15., péntek Ma Albert és Lipót, holnap Ödön ünnepli névnapját.

Szavazások

Szokott-e webáruházban vásárolni ?
 

Ki olvas minket ?

Oldalainkat 22 vendég böngészi

Hirdetés

Kiemelt weblapok:

Véletlen képek